REPUBLIC GROUP

Fogadjunk, hogy marketinges leszek!

Minek a hatására döntöttél úgy, hogy a marketinget választod hivatásodnak?

Az emberek általában hosszú gondolkodás után, megfontoltan választanak pályát. Az én esetemben ez egészen máshogy történt, és bármilyen furcsán is hangzik, de véletlenül lettem marketinges. Olasz-magyar szakos bölcsészhallgató voltam az egyetemen, az akkori párom pedig (aki később a férjem és a gyermekem apja lett) a közgázra járt. Természetesen folyamatosan azzal szekált, hogy a bölcsészkar egy mihaszna intézmény. Ennek hatására kötöttünk egy fogadást, ami arról szólt, hogy az addigi tanulmányaim mellett lazán el tudom végezni a közgázt is.

És rögtön a marketingre esett a választásod?

Nem, eleinte pénzügyön kezdtem, azt párhuzamosan csináltam az olasz-magyar szakkal, ahol már harmadéves voltam. Kicsivel később azonban rá kellett jönnöm, hogy ez nem igazán az én világom, így átjelentkeztem a marketingre, amiről máig úgy gondolom, hogy egyfajta hidat képez a bölcsészet és a gazdaságtudományok közt. Ezen a határvonalon sikerült igazán megtalálnom magam és azt, amivel úgy érzem, egész életemben szeretnék foglalkozni.

A Republic csoporttal mikor és hogyan kerültél kapcsolatba?

2004-ben kerültem az E.ON-hoz, a Republic ekkor BTL területen egy ideje már dolgozott a cégnek. Azóta az elmúlt évek során rengeteg közös projektünk volt, utólag visszatekintve a maga módján mindegyiket különböző dolgok miatt tudtuk nemcsak teljesíteni, de élvezni is. Kifejezetten büszke vagyok az E.ON koncepcionális VIP-rendezvényeire, amelyek az első „save the date” meghívótól kezdve az utolsó pillanatig kiválóan fel lettek építve és remekül sikerültek. A Sanoma idejében leginkább a márka hazai keretek közötti újrapozícionálása volt a legnagyobb siker, jelenleg pedig a METU esetében az a legizgalmasabb, hogy egy teljesen új márkát kell felépítenünk egy olyan területen, amely alapvetően nem márkaközpontú.

A METU gyakorlatilag egy 14 éve működő intézmény. Mennyire volt kockázatos az újramárkázás feladata?

Mindenképp kockázatos feladat volt, főként ha awareness szempontból tekintjük. Egy magánegyetemről beszélünk, és alapképzésen nincs államilag támogatott szakunk, így a spontán ismertségünk valószínűleg már korábban, BKF-ként sem volt alapvetően magas. A márkanév cseréjével értelemszerűen az awareness is visszaesett, ami azonban nem jelentett különösen nagy problémát, hiszen az új brand a korábbinál sokkal jobban támogatja a magánegyetem stratégiáját.

Alapvetően fontos feladat a márkaépítés egy oktatási intézmény életében?

Számunkra mindenképp, hiszen a piacon élünk, profitot kell termelnünk. Ráadásul mindezt úgy, hogy az egyetemiségünk sajátosságait is meg kell tartanunk, és 200 éves múltra visszatekintő intézményekkel kell versenybe szállnunk. Nagyon érdekes kettősség ez, aminek az összehangolása kihívásokkal teli és izgalmas feladat. Nincs kész, kézhez kapott formula, mi fejlesztjük a stratégiát, és mindent a saját bőrünkön kell megtapasztalnunk. A kockázatokhoz azonban hozzá kell szokni, és meg kell találni a nehézségek leküzdésének leghatékonyabb módját.

Mi volt a legnehezebb dolog, amivel meg kellett birkóznotok annak érdekében, hogy a stratégia működőképes legyen?

Nagy kérdés a mai világban, hogy a stratégia határozza-e meg az eszközöket vagy pedig pont fordítva, az eszközök a stratégiát. Mivel a mi célcsoportunk főként az érettségi előtt álló, 16-18 éves fiatalokból áll, így fontos, hogy folyamatosan képben legyünk az állandóan változó trendekkel kapcsolatban. Ők egy rendkívül komplex közönség, már annak a generációnak a tagjai, akik az életüket főként online élik. Nincsenek beégett médiafogyasztási szokásaik, nap mint nap rengeteg inger éri őket, és egy impulzus hatására képesek nagyon gyorsan leváltani a kommunikációs csatornáikat. Egy új hullám pedig képes villámgyorsan átrendezni a piaci erőviszonyokat. Az új kommunikációs megoldások bevonása számunkra tehát nem egyszerű lehetőség, hanem létfontosságú feladat.

Hogyan tudtok ezekhez az elvárásokhoz hatékonyan alkalmazkodni?

Ez a mi oldalunkról nagyjából éves szintű kutatást és újratervezést jelent a hatékony működés érdekében. Két-három éve a Snapchat például még egyáltalán nem volt mérvadónak nevezhető platform, tavaly pedig már a kampányunkat részben mi is erre építettük. Sokszor úgy kell egy ilyen feladatba belevágni, hogy nemcsak nekünk, de an bloc a szakmának sincsenek még konkrét tapasztalatai, mérhető eredményei. Sok nagyon kreatív Viber és Snapchat kampányt lehet például látni a világban, de hogy igazából ezeknek üzletileg mi az is eredményük, azt nem mindig lehet számszerűsítve tudni. Kísérletezni azonban muszáj, hiszen a célcsoport online térben, jelen időben történő elérése, a közösségkovácsolás rendkívül fontos ahhoz, hogy a mai körülmények közt hatásosan működjön egy stratégia.

Az eddigi eredmények alapján hogy látod, milyen sikereket hozott a 2016/2017-es kampány?

A kampány minden szempontból nagyon sikeres volt, gyakorlatilag minden várakozásunkat felülmúlta. Online területen minden szempontból tapasztalható a növekedés, erősen megugrott a honlap nézettsége is. Az intézmény nyílt napjaira a regisztráltak száma több mint 42 százalékkal emelkedett, míg a résztvevők aránya 20 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Annak ellenére sikerült 2 százalékkal növelni a piaci részesedésünket, hogy a felsőoktatásba felvételizők száma az előző évhez képest 5%-kal csökkent. Azt hiszem, bátran kijelenthetjük, hogy ez nagyon jó eredmény.

25 Trend, ami nélkül nem létezhetsz 2018-ban

AI, VR, generációk, vizuális kultúra, digitális trendek. Kíváncsi vagy, hogy a technológiai változások milyen hatással vannak a fogyasztókra? Érdekel, hogy a trendekre milyen stratégia mentén és eszközökkel érdemes reagálnia egy márkának? Töltsd le trend-előrejelzésünket!

Feliratkozás