REPUBLIC GROUP

Mi a Supreme sikerének a titka?

Supreme nem egy a sok streetwear márka közül. A Supreme az Supreme, összehasonlíthatatlan, egyedi, és kultikus. A márka értéke mára már meghaladja az 1 milliárd dollárt, miközben árazási stratégiájuk a kezdetek óta nem változott. Mindig is törekedtek arra, hogy az alapvetően deszkás célcsoportjuk meg tudja vásárolni a termékeiket. Mégis hogyan vált a Supreme a világ a legtöbbet érő streetwear márkájává, sőt a korszellem meghatározó, ikonikus darabjává?

A Supreme esete jó példa arra, hogy a márkaépítés az üzleti modellnél és a szolgáltatás megtervezésénél kezdődik. A Supreme üzleti modellje az exkluzivitásra és az underground közösséghez tartozásra épít. A márka soha nem akart több lenni, mint ami. James Jebbia alapító szerint ők csak szuper dolgokat szerettek volna csinálni és elérhetővé tenni a deszkás fiatalok számára. Arra azonban már a kezdetektől nagyon figyeltek, hogy a termékkínálat limitált legyen, azaz egy-egy darabból mindössze meghatározott számú darabot dobtak piacra. Tették, és teszik ezt a mai napig, mindezt úgy, hogy az új kollekció érkezését előzetesen beharangozzák, ami után tömött sorok várakoznak az üzletek előtt. Egy Supreme termék értékét ezért nem is az eladási ár határozza meg, hanem sokkal inkább az, hogy mennyiért értékesíthető tovább, hiszen akik lecsúsznak egy-egy darabról, szinte bármennyit hajlandók kifizetni érte, ami felhajtóereje a second-hand és feketepiaci árusításnak. A Supreme remekül épít az emberi működésnek, a pszichológiának arra az alapvetésére, hogy az kell, amit nem kaphatunk meg, és ha nem kaphatjuk meg, még annál is jobban kell. Így aztán aki lecsúszott egy-egy darabról, legközelebb biztosan idejében vásárol.

Az exkluzivitás, az egyediség, és a hitelesség, amelyet a Supreme képvisel, olyan mélyen táplálkozik a márka esszenciájából, hogy egészen a logóig visszavezethető, amelyet Barbara Kruger amerikai konceptuális művész alkotásai inspiráltak. A logó, a font, a szín és az elrendezés megválasztásával önmagában hordozza Kruger “I shop, therefore I am” (Vásárlok, tehát vagyok) fogyasztói társadalmi kritikáját, amellyel relevánsan építették be a márkát az underground kulturális közegbe, értékrendbeli azonosságot hirdetve és vállalva a közösséggel, amelyhez alapvetően szólnak. A márkaélmény magjává teszi fogyasztói társadalmat ellenző, szabadságot és egyediséget hirdető rebellis aktust.

Ez az exkluzivitás vezérli a márkát a disztribúció során is. Világszinten mindössze tizenegy üzlettel rendelkeznek. Az eredeti New York-i Lafayette utcai lokáció mellett olyan városokra és régiókra fókuszálnak, amelyek az underground kultúra hajtóerejei, mint például London, a párizsi Marais, a tokyo-i Harajuku vagy éppen Osaka. Mindezt egyedi márka kollaborációkkal egészítették ki a kezdetektől, olyan, szintén underground márkákkal együttműködve, mint a japán Undercover vagy a Stussy.

Kommunikációjukban sem hagyományos a reklám eszközökre, sokkal inkább a márka nagykövetekre, a márka értékekkel összhangban lévő hírességekre, a közösségi médiára és a márka körüli "buzzra" építkeznek. Az üzleteik előtt tolongó tömeg már önmagában remek marketingeszköz, és a limitált példányokra szert tevő, önmagukat fotózó márka rajongók szintén hozzájárultak a márka tartalommal való feltöltéséhez, eszmei értékéhez. A márka arcaiként funkcionáló hírességeket körültekintő alapossággal választják ki, hogy biztosan olyan képviselje őket, amely a márka értékeivel harmonizál, és a közösség számára is releváns. Olyan fotóművészekkel működnek együtt, mint Terry Richardson, így hirdetéseik (amelyek jellemzően street art szerű plakátokon és a közösségi médiában terjednek) a vizuális kultúra markáns és kultikus darabjaivá tudtak válni, gondoljunk csak Kate Moss, Lady Gaga, vagy Morrissey együttműködésekre.

A Supreme jó példa arra, hogyan lehet márkát építeni úgy, hogy a kultúra felől közelítünk, és folyamatosan azzal rezonálunk, mind pedig arra, hogy az üzleti modell mennyire fontos eszköze egy márka felépítésének.Az sem lehetetlen, hogy a létező fogyasztói szükségletek kielégítése mellett szükségletet keltsünk egy egyébként niche célcsoportnak szóló márka és termék iránt. Mindezt úgy, hogy végig hitelesek tudunk maradni a célcsoport számára és negligáljuk a tipikus, megszokott reklámeszközöket. Mindehhez persze jól kell ismernünk a kultúrát, amelyben hatást szeretnénk kiváltani, ebben pedig a Supreme alapítóinak, akik alapvetően fiatalok, deszkások, underground művészek és filmesek, hatalmas előnyük van.

hírlevél

25 Trend, ami nélkül nem létezhetsz 2018-ban

AI, VR, generációk, vizuális kultúra, digitális trendek. Kíváncsi vagy, hogy a technológiai változások milyen hatással vannak a fogyasztókra? Érdekel, hogy a trendekre milyen stratégia mentén és eszközökkel érdemes reagálnia egy márkának? Töltsd le trend-előrejelzésünket!

Feliratkozás